TECHTEXTIL 2003
Lázár Károly
A műszaki textíliák jelentősége napjainkban óriási és egyre
növekszik. Szakértői becslések szerint a textilanyagoknak ez a felhasználása
mennyiségében 2005-ig évente átlagosan 3,3 %-kal, ezt követőleg 2010-ig évi 3,8
%-kal bővül. 2010-re az e célra felhasznált textilanyagok mennyiségét 23,6
millió tonnára teszik, a késztermékek összértéke ekkorra — 2002. évi árakon
számítva — eléri a 127 milliárd dollárt. A Németországban gyártott összes
textiltermék több mint egyharmada műszaki célt szolgál, és ez a részarány
növekvő tendenciát mutat. Az európai és az amerikai kontinens részaránya a
világ műszakitextil-felhasználásában mindamellett várhatóan kissé csökken, az
ázsiai országok itt is egyre nagyobb szerephez jutnak (1. ábra).
A műszaki textíliák
nemzetközi kiállítását először 1986-ban rendezték meg Frankfurtban, és azóta
rendkívül népszerű és egyre látogatottabb eseménye lett az e területen
tevékenykedő cégeknek és szakembereknek. Az idén május 8—10. között
megrendezett tizedik frankfurti Techtextil az eddigi legnagyobb volt.
Negyvenkét országból 886 kiállító érkezett, hogy bemutassa újdonságait a nem
divatruházati célra készült textilanyagok fejlesztése, gyártása terén.
Legtöbbjük az Európai Unióban működik (2. ábra), ezek között is 328 német cég
jelent meg (a kiállítók több mint 1/3-a). Jelentős számú kiállító képviselte
még Olaszországot (79), Franciaországot (78), Nagy-Britanniát (52), Belgiumot
(43), Svájcot (41) Spanyolországot (38), az USA-t (35) — hogy csak a legnagyobbakat
említsük. Tajvanról 15, Kínából 13, Japánból 10 kiállító érkezett. A
közép-keleteurópai országokból Csehország 18, Lengyelország 11 kiállítóval
szerepelt, a többi kelet-európai ország 1—6 céggel jelent meg. Magyarországot
csupán egy kiállító cég, a fonalterjedelmesítéssel, fonalszínezéssel és
üvegszövetek gyártásával foglalkozó Tolnatext Kft. képviselte. A hatalmas
kiállítást 68 országból mintegy 18 500 szakember látogatta meg.
A kiállítással párhuzamosan
előadások sorát tartották a műszaki textilanyagok alkalmazásairól és a legújabb
kutatási eredményekről.
A frankfurti Techtextil
kiállítások sikerén felbuzdulva Brazíliában, Kínában, Oroszországban és az
USA-ban is tartanak hasonló rendezvényeket.
A Frankfurtban négy óriási
termet elfoglalt bemutató tematikájában több részre tagolódott:
·
a bútoriparban,
·
a csomagolástechnikában,
·
a gépgyártásban,
·
a járműiparban,
·
a környezetvédelemben,
·
a magasépítő-iparban,
·
a mélyépítőiparban,
·
a mezőgazdaságban,
·
a sportfelszerelések gyártásában,
·
az információtechnológiában
használt textilanyagok, továbbá
·
a ruhagyártásban használt
textilanyagok a divatkelmék kivételével és
·
az ipari védőruházatok és a
katonai öltözékek textilanyagai.
Ezeken belül felsorakoztatták
a különböző szokványos és különlegesnek számító nyersanyagokat, fonal- és
kelmetípusokat (a textiliparban ismert mindenféle technológiákkal készült
„egyszerű” kelméktől a legkülönfélébb módon összetett, rétegelt, kasírozott,
bevont stb. változatokig), a műanyag- és betonszerkezetek megerősítésére
használt textilanyagokat és ezek eredményeit, továbbá bemutattak olyan gépeket,
berendezéseket, kiegészítő szerkezeteket, szerelvényeket, amelyek ezeknek az
anyagoknak a gyártására, megmunkálására szolgálnak.
A
rendkívül gazdag kiállítási anyag részletes bemutatására e cikk keretei között
természetesen nincs lehetőség. A továbbiakban azokra az anyagokra, technikákra,
alkalmazási területekre szorítkozunk, amelyek megítélésünk szerint a magyar
textilipar számára elérhetők lehetnek és amelyekről úgy gondoljuk, hogy a
hagyományos ruházati felhasználások mellett vagy helyett textil- és ruházati
iparunk újabb fejlesztési irányait jelölhetik ki.
Nyersanyagok,
fonalak
A kiállításon mintegy 170
kiállító mutatta be nyersanyag- és fonalújdonságait. Magától értetődik, hogy a
nyersanyagok körében mindenek előtt a szintetikus szálasanyagok szerepeltek
döntő súllyal a kiállításon, hiszen ezek azok az anyagok, amelyek tulajdonságai
a legkönnyebben alakíthatók a végfelhasználás céljainak megfelelően, ill.
amelyek közül a feldolgozók a legkönnyebben tudják kiválasztani a céljaiknak
legmegfelelőbbeket. A szakértői becslések szerint a szintetikus szálasanyagok
75,5 %-át, közel 24 millió tonnát műszaki textíliák gyártására használják fel.
A műszaki textíliákkal
foglalkozó szakembereknek, cégeknek meg kell ismerkedniük a hagyományosnak,
szokványosnak tekinthető természetes és mesterséges szálasanyagok mellett
egészen speciális újdonságokkal is. A mindenki számára jól ismert poliamid-,
poliészter-, polipropilén-, elasztán- stb. szálakon túlmenően egyre több helyen
találkozunk a nagy hő- és vegyszerállóságú meta-aramid-
(pl. Nomex®, Kermel®), valamint a hasonló tulajdonságú és
emellett a hidrolízisnek is nagyon ellenálló polifenilén-szulfid (PPS) szálakkal (pl. Fortron®,
Procon®), a rendkívül erős para-aramid-szálakkal
(pl. Kevlar®, Twaron®, Technora®) szállal, a
párhuzamos molekulaláncokból felépülő polietilén
alapú szálakkal (pl. Dyneema®, Spectra®), amelyek
ugyancsak nagyon nagy szilárdságukkal tűnnek ki, a nagyon jó hőállóságú poliimid-szállal (pl. P84), a fenolból származtatott, nagy szilárdságú
és hőálló Zylon® szállal, a szintén fenol származékú Kynol®-lal
és a poliakrilnitrilből származtatott szén-
(pl. Pyron®, Inidex®) szálakkal, amelyet rendkívül nagy
vegyszerállóság és lángállóság jellemez. Ugyancsak rendkívül nagy hőállóságuk miatt
használják a sziliciumdioxid- és az alumíniumoxid-szálakat, amelyekből
hőszigetelő bevonatokat készítenek (egyebek között űrhajókon is) nemszőtt kelmékből
(pl. SuperSil).
Jól ismert poliuretán alapú
elasztánfonala mellett a DuPont nemrég alapított leányvállalata, a ruházati- és
lakástextíliák gyártásához használt szálasanyagokkal foglalkozó DTI cég,
megjelent a Lycra®-hoz hasonló rugalmasságú és nyúlású, de két
eltérő tulajdonságú komponensből álló, T-400
elnevezésű fonallal, amelynek nagy előnye, hogy mindenféle más szálasanyaggal
együtt színezhető. Ugyancsak a DTI cég újdonsága az a speciális poliamid-pamut
keverékű fonal (Nyco™), amelyet elsősorban katonai harctéri egyenruhák
készítésére fejlesztettek ki, mert sokkal ellenállóbb és katonai szempontból
jobb tulajdonságokkal rendelkezik, mint bármely más ismert egyenruha-anyag.
A Lenzing nehezen égő
viszkózszála, a Lenzing FR elsősorban
arra szolgál, hogy más lángálló szintetikus szálakhoz keverve javítsa a termék
(többnyire valamilyen védőruha) viselési kényelmét, hiszen ez a szál egyébként
a viszkózhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik.
Az egészségügyi
textilanyagok körében lehet nagy jelentősége a rendkívül nedvszívó és gél
halmazállapotú kalcium-alginátszálnak,
amelyet a sebkezelésben használnak. Ugyancsak a gyógyászatban juthat érvényre a
Micropake® szál, amelynek
különleges tulajdonsága az, hogy a röntgen kimutatja, azaz a belőle készült
textilanyag felfedezhető, ha műtét során bent marad a testben. A karboximetil-cellulóz (CMC) szál
jellegzetessége a nagy vízfelszívó képesség és a nagy nedves szilárdság.
Használatát ugyancsak a sebészetben ajánlják. E három utóbbi termék az Acordis
gyártmánya. A Noble Fibres cég X-Static®
szála ezüst bevonatú textilszál, amely a szokásos textilipari eljárásokkal
dolgozható fel. A belőle készült ruhadarabban megakadályozza a baktériumok
megtelepedését, megköti az izzadságból felszabaduló ammóniát és denaturált fehérjéket,
ennélfogva keletkezik izzadságszag, nem töltődik fel sztatikus
elektromossággal, szabályozza a test hőháztartását, és így az ilyen ruhadarab
viselése nagyon előnyös, kellemes. Más alapon, de ugyancsak a baktériumok
elleni hatást érik el a Pozzi Electa cég Crabyon®
szálával. Ez a szálasanyag valamilyen természetes szál (pamut, kender, gyapjú),
vagy viszkóz-, esetleg modálszál, valamint egy rákféle páncéljából kivont kitin
kombinációjából épül fel. A 20 % körüli kitin tartalomnak tulajdoníthatóan a
ruhadarab viselőjében olyan enzimeket aktivál, amelyek meggátolják a mikrobák
megtelepedését. A kitinnek emellett vérzéscsillapító hatása is van, így ez a
szál a sebkezelésben is jó szolgálatot tesz.
A Polisilk cég Microsilk® elnevezésű
kétkomponensű szálának keresztmetszete a félbevágott narancséhoz hasonlít, ahol
a „vázat” 30 %-nyi poliészter, a kitöltő részt pedig 70 %-nyi polipropilén
alkotja. Előnye, hogy a szegmensek szétválasztása és ezzel a mikroszálak
létrehozása nem kémiai, hanem mechanikai hatásra jön létre, így nem keletkezik
súlyveszteség és nem keletkeznek a környezetre nézve káros anyagok. A polipropilén
semmiféle allergiát nem okoz és kis fajlagos tömege miatt a szál nagyon könnyű.
A W. Barnet & Son cég Nega-Stat® kétkomponensű
filamentfonalának különlegessége az, hogy a poliészterszál belsejében trilobál
(háromágú csillag) keresztmetszetű, elektromosan vezető mag van. Ezáltal a
belőle készült termék nem töltődik fel sztatikus elektromossággal. Ez a
szálasanyag minden olyan ruházati és ipari célra felhasználható, ahol ez a
tulajdonsága fontos lehet.
Nagyon sokféle műszaki
textilanyag készül továbbá üvegszálakból, a hagyományos természetes és
mesterséges szálasanyagokból, valamint fémszálakból is. Az utóbbi csoportba
tartoznak például olyan ezüsttel bevont vékony rézhuzalok is, amelyeket pamutfonallal
vagy terjedelmesített poliészterfonallal együtt az elektroszmog ellen védő szövetek,
szövött adatátviteli kábelszalagok, elektromosan vezető kötött kelmék
készítésére használnak fel, egyebek között például intelligens ruházatokban.
Rozsdamentes acélból és más fémötvözetekből melegüzemi (1100 ºC-ig)
felhasználásokra, valamint védőruházatokhoz használt szánt fémszöveteket,
elektromosan vezető szöveteket, szűrőbetéteket készítenek.
Kelmék
A műszaki textíliák
készítésében a kelmegyártás minden formájával találkozhatunk. Mintegy 270
kiállító mutatott be szövött, kötött és fonatolt termékeket, és 100-at is meghaladta
a nemszőtt kelméket gyártó cégek száma a Techtextilen. A nemszőtt kelmék e nagy
súlya érthető: ennek a technológiának legnagyobb felvevő piacát éppen a műszaki
és egészségügyi felhasználású termékek gyártása jelenti. A piackutatási
eredmények azt mutatják, hogy a nemszőtt termékek részaránya a műszaki
textilanyagok között az évtized végéig évi 5 %-kal nő és 2010-re 26 %-ra,
mennyiségében 6,3 millió tonnára emelkedik. A széles műszaki szövetek gyártása
is növekszik: a 2000. évi 5,9 millió tonnáról 2010-re várhatóan 7,6 millió
tonnára emelkedik, bár ezeknek a szöveteknek a részaránya a nemszőtt kelmék és
a kötött kelmék növekvő elterjedése következtében kissé csökken.
A széles szövetek egyik
legnagyobb felhasználási területét, mennyiségben a felhasználás mintegy
egyharmadát a zsákok jelentik, de emellett igen fontos és növekvő szerepet
játszanak a légzsákok, zászlók, csomagolóanyagok, bőrdíszműáruk, valamint a
villamosiparban felhasznált szövetek. A keskeny szövetek (hevederek, szalagok)
hagyományosan nagy szerepet játszanak a műszaki textíliák körében.
Nagy szerephez jutnak a
kötött kelmék is, ezen belül elsősorban a különféle hálók, és újabban a
távtartó szerkezetű, kétrétegű kelmék, amiknek felhasználási területei most
vannak kialakulóban. Emellett azonban a körkötött kelméket is sokféle célra
használják, elsősorban a bútoriparban és a járműiparban, de hordozókelmeként is
műanyag bevonatú szerkezetek, pl. műbőrök készítésére. Kihasználva a
síkkötőgépek azon képességét, hogy ma már szinte tetszőleges alakú, síkban vagy
térben idomozott formákat lehet előállítani ilyen gépeken, ez a technika is egyre
jobban terjed a műszaki és egészségügyi textíliák gyártásában, amire néhány
érdekes példát a Techtextil kiállításon is bemutattak.
A kötelek, zsinegek,
kábelszigetelések hagyományosnak tekinthető gyártási eljárása a fonatoláson
alapul, ennek fontossága ma sem elhanyagolható.
A különféle kelméket vagy
önmagukban használják, vagy alapját képezik kent, rétegezett szerkezeteknek,
mint hordozóanyag vagy erősítő váz. A megfelelő kelmetípus kiválasztása, mind
annak szerkezetét, mind nyersanyagát tekintve, a mindenkori felhasználási cél
függvénye. Az alkalmazási területek sokfélesége és a különleges igények sokrétűsége
magyarázza a kínálat rendkívüli gazdagságát ezen a területen. Ugyanennek tudhatjuk
be azt is, hogy a textilipar ma már nem hagyatkozhat önmagára, szorosan együtt
kell működnie a vegyiparral, a műanyagiparral, a villamosiparral, a
járműiparral, az építőiparral, a mezőgazdasággal, mert az újszerű műszaki
textíliáknak ill. a textilanyagok műszaki téren történő felhasználásának olyan
követelményei vannak, amelyeket csak velük közösen lehet megoldani.
Hasonlóképpen, az egészségügyben használt textilanyagok, amelyek szintén
rendkívül fontos területet jelentenek, megkövetelik az orvosokkal, gyógyászati
eszközöket gyártó iparágakkal való együttműködést. A műszaki és egészségügyi
textíliák fejlesztése, tervezése igazi mérnöki munka, amely csakis az érintett
szakterületek — a gyártók és a felhasználók — kiválóan képzett szakembereinek
közös munkájával lehet eredményes.
Cikkünk elején felsoroltuk
azokat a felhasználási szakterületeket, amelyek szerint a szervezők igyekeztek
tagolni a bemutatásra kerülő anyagokat. A kiállítók azonban általában
sokoldalúak, egy-egy kiállítóhelyen többféle célra, több területen is
használható textiltermékeket mutattak be. Gondoljunk csak a hálókra: milyen
sokféle hálóval találkozhatunk a magas- és a mélyépítőiparban, a
mezőgazdaságban, a halászatban, a csomagolóiparban, a gépiparban, a
járműiparban, az egészségügyben, a sportpályákon és másutt is. Háló készülhet
szövőgépen, kötőgépen, fonatológépen, sőt nem textilipari eljárással, műanyag
extrudálással is. De használhatnak hálót, rácsszövetet erősítő vázként egy
többrétegű szerkezetben is. Számos példát láthattunk a Techtextil kiállításon
mindegyik számba jöhető változatra.
Hagyományosan rendkívül
széleskörű alkalmazása van természetesen a szöveteknek is. Önmagukban vagy
többrétegű, műanyagokkal kombinált szerkezetekben, kompozitokban használják
ezeket az ipar és az egészségügy minden területén. Csupán néhány érdekes
felhasználásra kívánunk itt külön is utalni. Egy szénszálból, üvegszálból,
aramidszálból vagy más megfelelő nyersanyagból készült szövetet például
háromdimenziós kialakítással arra tesznek alkalmassá, hogy védősisakok,
bukósisakok vázszerkezetét alkossák. Ugyanez a technika lehetővé teszi bőröndök
vázszövetének háromdimenziós kialakítását is, amit azután műanyagba ágyaznak.
Megfelelő szövőgépen,
kötőgépeken és fonatológépeken különböző méretű varrat nélküli tömlőkelmék is
készíthetők, amelyeket azután csővezetékek, hengeres tartályok
vázszerkezeteként, továbbá mesterséges erek, kötszerek, csomagolóanyagok, az
ipar különböző területein használt tömlők, tömítések stb. céljára használnak
fel.
Érdekes újdonság a szövött
és kötött kelmék körében egyaránt azoknak a kétrétegű kelméknek a megjelenése
és egyre szélesebb körű elterjedése, amelyek belseje üreges, csupán összekötő
vagy merevítő fonalak találhatók bennük. Ilyen szövetből készítenek például
vízisíket, oly módon, hogy ez alkotja a műanyag szerkezet vázát, a merevítést pedig
az adja, hogy a belső üreget sűrített levegővel töltik fel. A kötött üreges
kelmék belsejében a két réteg összekötését viszonylag vastag monofil fonalak
végzik, amelyek rugószerűen viselkednek és ellenállnak az összenyomásnak. Ilyen
anyagból például üléseket, ágybetéteket készítenek. Az ilyen üreges kelmék
felhasználási területei most vannak kialakulóban. Érdeklődik iránta a hajó- és
repülőgépépítő ipar, az autóipar, az építőipar, a sportszergyártó ipar, sőt az
egészségügy is, mert gipszformákat, ortopédiai segédeszközöket is készítenek
belőle, de használhatók csővezetékek, földkábelek védőburkolataként is. A
felhasználási területtől és a gyártási módtól függően ez idő szerint 10–450 mm
vastagságban készülnek, anyaguk többnyire poliészter-, polipropilén-, poliamid-,
vagy aramidfonal.
A forgófonalas szövetek
újfajta gyártási eljárására a Sulzer Textil (Sultex) PowerLeno®
néven új eljárást és gépet fejlesztett ki, amely szőnyegek és a mezőgazdaságban,
építőiparban használt műszaki szövetek csúszásmentes hátoldalának készítésére,
hálók előállítására szolgál. A gép nyüstszálak nélkül dolgozik és a hagyományos
eljárással szemben nagyobb teljesítményt és olcsóbb gyártást tesz lehetővé.
A kompozitok gyártásában, a
földmunkáknál, a mélyépítésben használt ún. geotextíliák körében és több más
területen nagy jelentősége van azoknak a kelmeszerkezeteknek, amelyek minden
irányban nagyjából azonos szilárdságúak, nemcsak hossz- és keresztirányban,
hanem átlósan is. A hosszában, keresztben és átlósan fektetett fonalrendszereket
kötött szemek kapcsolják össze.
A nemszőtt kelmék, mint
említettük, igen fontosak a műszaki és egészségügyi textíliák körében. Többféle
gyártási eljárásuk ismert, de közös tulajdonságuk, hogy valamilyen kusza
szálhalmazból állnak, amelyeket ragasztóanyag, összeolvasztott szálak vagy
mechanikai erő tart össze. Az utóbbit úgy érik el, hogy a szálhalmaz tűkkel
saját szálaival áttűzik. (Rokonságban vannak a nemezekkel, de a nemezeket
gyapjúból készítik és itt a gyapjúszálakat mechanikai úton, tömörítéssel rögzítik
egymáshoz, kihasználva a gyapjúszálak pikkelyes felületét, aminek révén csak
egy irányban tudnak elcsúszni egymáson.) A nemszőtt kelmék gyártásához
természetes és mesterséges szálasanyagokat egyaránt felhasználnak, attól
függően, hogy a felhasználási célnak mi felel meg legjobban. Ezeket az
anyagokat többnyire töltőanyagként vagy műanyag szerkezetek (kompozitok) vázanyagaként
használják. Önállóan is megjelennek, például szűrőbetétek, szigetelőanyagok, dekorációs
anyagok, csomagolóanyagok, padlóburkolatok, kozmetikai és háztartási cikkek
(pl. törlőkendők) stb. formájában. Bemutatták a Techtextil kiállításon a
nemszőtt textília olyan változatát is (Locktex®), amelyben
acélhuzalokat helyeznek el és ez védelmet nyújt a mechnaikai sérülése (pl.
átvágása) ellen. Ha az acélhuzalokban áram van, és a kelmét fém tárggyal
kísérlik meg átvágni, ez rövidzárlatot okoz és bekapcsol egy riasztó áramkört.
Átmenetet képez a nemszőtt
textíliák és a kötött kelmék között a varrvahurkolás. Ennek az a lényege, hogy
a kártolt szálbundát tűkkel tűzik át, amelyek vagy fonalakból képzett
öltésekkel erősítik meg a bundát (Maliwatt®), vagy magából a
bundából húzott szálakat öltenek egymáshoz a varrásnál használt láncöltéshez
hasonló varratokat képezve (Kunit®). A varrvahurkolt kelméket
általában töltőanyagként és kompozitok vázanyagaként használják. Nagy előnyük,
hogy a bennük használt kártolt szálbunda bármilyen anyagból készülhet, akár
különböző nyersanyagok keverékéből is, és erre feltépett textilhulladékok is felhasználhatók.
Néhány
fontos alkalmazás
A „műszaki textíliák”
fogalma rendkívül sokféle terméket és alkalmazási területet ölel fel, mint
ahogy erre a bevezetőben már utaltunk. Az alábbiakban néhány érdekességet
sorolunk fel a Techtextil 2003 gazdag anyagából.
Védőruházatok
A védőruházatok nem
véletlenül tartoznak a műszaki textíliák körébe. Annak érdekében, hogy bizonyos
ártalmas környezeti hatások ellen megvédhessék az emberi testet,
megalkotásukhoz nagyon tudatos műszaki tervező munka szükséges. A céltudatosan
megtervezett védőruházatok használata egyre jobban terjed is és e terület
fontosságát az is jellemzi, hogy a Techtectil mintegy 270 kiállító cége — az
összes kiállító 30 %-a — foglalkozott ezzel a területtel.
A korszerű védőruházatok
jellemzője, hogy a szigorúan vett védőhatás mellett viselésük kényelmes és
kezelésük könnyű, ami nagyon fontos a jó hatásfokú munkavégzés szempontjából,
emellett még tetszetősek is. Gyártásukhoz igyekeznek könnyű, puha és a test
mozgását rugalmasan követő, mégis erős, tartós anyagokat használni, olyan kelméket,
amelyek „lélegeznek”, azaz átengedik a test páráját, ugyanakkor azonban a külső
hatások (szél, eső, hideg ill. meleg stb.) ellen védenek. Sok helyen fontos,
hogy a védőruhák ne töltődjenek fel sztatikus elektromossággal, esetleg egyedi
hűtéssel vagy fűtéssel legyenek ellátva, vagy hogy védjenek a káros
elektromágneses sugárzások ellen. Az egészségügyben, a gyógyszer- és
élelmiszeriparban követelmény a ruházatok mikroba ellenes tulajdonsága, de ez
egyben a ruha viselője szempontjából is fontos. A sokrétű követelményeknek
megfelelően ilyen célra a legkülönbözőbb nyersanyagokat felhasználják, és a
természetes szálasanyagok mellett nagy szerephez jutnak a speciális
tulajdonságú szintetikus szálasanyagok is.
Járműgyártás
A kiállítók 45 %-a, kb. 400
kiállító olyan textilanyagokat gyárt, amelyeket a járműgyártásban, ezen belül
főleg az autógyártásban használnak. Ezeknek az anyagoknak a jelentősége egyre
növekszik, mert a gépkocsigyártás terén igen szigorú előírások érvényesülnek a
súlycsökkentés és az környezetvédelem szempontjából, aminek csak textíliák
használatával lehet eleget tenni.
Az autókárpitok
legfontosabb nyersanyaga a poliészter, de kisebb mennyiségben poliamidot és
gyapjút is használnak erre a célra. Igen sok szövetet és kötött kelmét használnak
erre a célra. Az autók padlóburkolatát főleg poliamidból készítik. Ezeken a területeken
nagy jelentősége van azoknak az anyagoknak és megoldásoknak, amelyek megakadályozzák
az elektrosztatikus feltöltődést, nehogy az utasokat kellemetlen áramütés érje
emiatt. Ugyanezt a követelményt támasztják — tűzvédelmi okokból — a szűrőkkel
szemben is, amelyek nemszőtt kelmékből készülnek.
Az autók fontos biztonsági
felszerelése ma már a légzsák, amely speciális szövetből készül. Újabban
szilikon bevonatú szövetet fejlesztettek ki erre a célra (Wacker Chemie); ez a
bevonat megvédi a légzsák anyagát a felfúvódáskor felforrósodó gáztól és
csökkenti a szövet fonalai között a súrlódást, ami hozzájárul a szövet
szakítóerejének növekedéséhez. Mindezek eredményeként könnyebb, vékonyabb
szövetet lehet készíteni erre a célra, következésképp a légzsák becsomagolva
kisebb helyet igényel. A légzsákok varrására speciális fonalakat ill.
varrócérnákat (pl. a poliamid 4.6 alapanyagú Stanylenka® ill. a
poliamid 6.6 alapanyagú Zwibond® cérnát) is kifejlesztettek
(Gütermann).
Az autókarosszéria egyes
elemeit nemszőtt kelmékből gyártják. Ezeknek az alkatrészeknek — amellett, hogy
megfelelő kényelmet biztosítanak a vezetőnek és az utasoknak —
rezgéscsillapító, hangtompító hatásúaknak és minél könnyebbnek kell lenniük. A
Sandler cég újfajta eljárást dolgozott ki ilyen karosszériaelemek gyártására,
amelyből akár önhordó tetőzet is kialakítható. A kiállításon egyébként nagyon
sok cég mutatott be olyan karosszéria alkatrészt, amit nemszőtt kelmék felhasználásával
készítettek.
Nyitható tetejű, kabriolet
típusú autók számára, amelyek teteje textilanyagból van, speciális szövetet
fejlesztettek ki, amit azután PVC bevonattal látnak el. A szövet különleges
kötésű és bizonyos fonalrendszerei igen nagy szilárdságú aramid-fonalból
állnak, ennek következtében ellenállnak a vandál rongálásnak, feltörésnek.
Ugyanilyen típusú szövet használható különböző ponyvák készítésére is.
Geotextíliák
Az utak, töltések,
vízelvezető árkok, csatornák, alagutak stb. bonyolult szerkezetek, amelyek
sokféle anyagot és műveletet igényelnek és amelyek kivitelezéséhez nagy szaktudás
kell. A felhasznált anyagok között ma már nem nélkülözhetők a textíliák sem. Szerepük
az épített szerkezet megerősítésében, védelmében, egyes rétegek
elválasztásában, szűrésben, a víz elvezetésében van. Az útépítésben felhasznált
textilréteg megőrzi az alatta levő talajréteg mechanikai tulajdonságait. A
vízépítésben elválasztó rétegként használható a különböző talajrétegek között
és meggátolja a falak gyors erózióját. Az alagútépítésben a burkoló réteg
védelmét látja el. A korábban használt szövetek és nemszőtt kelmék mellett ma
már nagyon sok láncrendszerű kötött kelmét is használnak geotextíliák céljára,
amelyek különféle hálók, rácsszerkezetű kelmék, többtengelyű — azaz minden
irányban nagyjából azonos mechanikai tulajdonságokkal rendelkező — kelmék,
főként szintetikus szálasanyagokból.
A geotextíliák fontosságára
utal, hogy a Techtextil kiállításon mintegy 170 cég, a kiállítók közel 20 %-a
foglalkozott ezzel a témával.
Építőipar
Az építőipar rendkívül nagy
választékban használ textilanyagokat. A textilanyagok építőipari alkalmazását a
Techtextil kiállításon mintegy 340 cég mutatta be. Látványosak az építkezéseken
a különböző hálók, de szerkezeti anyagként (mint különböző szigetelőanyagok,
fal- és padlóburkolatok stb.), sőt beton erősítő anyagok formájában is széles
körű felhasználással találkozunk. Beton erősítésére használják például a Xirion
cég fibrillált polipropilénszálát, a Fibril®-t.
Erre a célra elsősorban a polipropilén jó lúgállósága, jó bekeverhetősége, a
betonhoz való jó kötődése, korrózióállósága teszi alkalmassá. 900 g/m3
Fibril-szál bekeverésével a beton nedvességfelvételét 50 %-kal lehet csökkenteni,
ezáltal a betonacél erősítés kevésbé rozsdásodik, a beton a fagynak jobban
ellenáll és a szerkezet élettartama meghosszabbodik.
Külön kategóriát alkotnak a
különféle árnyékoló szerkezetek (redőnyök, ponyvák, napvédő hálók stb.),
amelyek gyártásánál a textíliák szintén nagy szerephez jutnak.
* * *
A textil- és a műanyagipar
közös munkája ma már lehetővé teszi ilyen sokféle követelménynek megfelelő
anyagok előállítását. Ezek általában több rétegű, textilkelméből és műanyag
fóliákból összetett termékek. Az eredményhez hozzájárul a konfekcionálási
technikák fejlődése is, amivel ma már teljesen lég- és vízzáró varrásokat
tudnak előállítani. A korszerű szabászati berendezéseket gyártó cégek ezeknek a
bonyolult, összetett anyagoknak a szabászati problémáit is megoldották.
Cikkünkben a Techtextil 2003
kiállítás rendkívül gazdag anyagából csak egy kis válogatást adhattunk.
Meggyőződésünk azonban, hogy azok a szakemberek, akik saját cégük fejlesztési
terveit, lehetőségeit szem előtt tartva céltudatosan látogatták végig a kiállítókat,
nagyon sok ötletet, felhasználható megoldást láthattak, amelyek megindíthatták
fantáziájukat és ezzel hozzájárulhatnak saját gyártmány- és gyártásfejlesztési
tevékenységükhöz.
A cikk eredeti
formában, ábrákkal illusztrálva megjelent a Magyar Textiltechnika 2003. évi 3.
számában.